Tojótyúkok ketrecrendszerben való tartása: amit minden termelőnek tudnia kell

Mi a tojótyúkok ketreces tartása?

A ketreces tartás egy intenzív állattartási rendszert jelöl, amelyben a tojótyúkokat egymásra rakott, rácsozott ketrecekben helyezik el. Ez a termelési mód hosszú ideig meghatározó volt Franciaországban és Európában, ám az európai szabályozások és az állatok jólétével kapcsolatos növekvő fogyasztói elvárások hatására mélyen átalakult.

A rendszer előnyei a tenyésztők számára

Gazdasági és műszaki szempontból a ketreces tartásnak számos tagadhatatlan előnye van a termelők számára. Az állatsűrűség négyzetméterenként magas, ami lehetővé teszi nagy mennyiségű tojás előállítását kis területen. Az egészségügyi kezelés is egyszerűbb: a tyúkok el vannak szigetelve a talajtól, ami csökkenti az élősködőkkel és kórokozókkal való érintkezést. A tojásgyűjtés gépesített, ami csökkenti a munkaidőt és a veszteségeket. Végül a környezeti paraméterek (fény, hőmérséklet, szellőzés) szabályozása optimális ezekben a zárt létesítményekben.

A rendszer hátrányai és kritikái

Ezen működési előnyök ellenére a ketreces tartás az állatok jóléte szempontjából súlyos kritikák tárgyát képezi. A rendkívül szűk térbe szorított tyúkok nem tudnak sem ülőrúdon pihenni, sem porban fürödni, sem természetes viselkedésüket kifejezni. Ez a krónikus stressz viselkedési zavarokat okoz, mint például a tollszedés. A piacon a hagyományos ketrecekből származó tojásokat egyre kevésbé fogadják el a forgalmazók és a fogyasztók, akik a szabadtartású, bio vagy Label Rouge tojások felé fordulnak. Egy közvetlen értékesítést folytató kistermelő számára ez a rendszer tehát kevéssé egyeztethető össze a helyi vásárlók elvárásaival.

A hatályos francia és európai szabályozás

Európában az 1999/74/EK irányelv 2012 januárjától betiltotta a nem felszerelt ketreceket. Csak az úgynevezett „felszerelt" vagy „dúsított" ketrecek maradtak engedélyezve: ezek tyúkonként legalább 750 cm² területet, fészket, ülőrudat és kapirgáláshoz szükséges almot biztosítanak. Franciaországban a nemzeti szabályozás ezt az európai keretet követi. Megjegyzendő, hogy számos nagy kereskedelmi lánc és élelmiszeripari vállalat vállalta, hogy 2025-2026-ig felhagy a ketreces tojások forgalmazásával. Az európai jogszabályok felülvizsgálata is folyamatban van a „Farm to Fork" stratégia keretében.

Milyen alternatíva kínálkozik a kistermelők számára?

Egy rövid értékesítési láncban dolgozó tenyésztő számára az alternatív rendszerek, mint a szabadtartás, az ólban tartás vagy az ökológiai gazdálkodás, sokkal megfelelőbbek. Ezek a termelési módok jobban értékelik a termelő munkáját, megfelelnek a helyi fogyasztók elvárásainak, és lehetővé teszik a gazdaság értékeinek jobb kommunikálását. A szabadtartású tyúkok tojásait könnyebben el lehet adni piacokon, AMAP-okban vagy a gazdaságban, gyakran magasabb kereskedelmi árrés mellett.

Összefoglalva, bár a ketreces tartás meghatározó szerepet játszott a francia baromfiágazat felépítésében, egyre kevésbé felel meg a jelenlegi piaci realitásoknak és szabályozási követelményeknek. A kistermelőknek minden érdekük megvan ahhoz, hogy alternatív rendszerekre álljanak át, amelyek erényesebbek és jobban értékeltek a közvetlen értékesítésben.